2023. január 1-jétől a Munka Törvénykönyve bevezette a szülői szabadság intézményét, amely alapján a munkavállaló gyermeke hároméves koráig gyermekenként 44 munkanap szülői szabadságra jogosult. A lehetőség első hallásra rendkívül kedvezőnek tűnhet, a gyakorlatban azonban sok olyan részletszabály létezik, amelyet érdemes ismerni a döntés meghozatala előtt.
A szülői szabadság gyermekenként jár, és mindkét szülő külön jogosult rá. Fontos feltétel azonban, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon a munkáltatónál. A szabadság a gyermek hároméves koráig vehető igénybe, így nem kizárólag a gyermek születését követő időszakban jelenthet segítséget, hanem később, például bölcsődei beszoktatás vagy egy váratlan családi helyzet esetén is.
Ez az a pont, ahol sok szülő meglepődik. A szülői szabadság időtartamára nem a teljes munkabér jár, hanem a munkavállaló távolléti díjának mindössze 10 százaléka. Ráadásul ebből az összegből levonásra kerülhet a folyósított GYED vagy GYES összege is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a szülői szabadság igénybevétele alig jelent tényleges többletjövedelmet, ezért érdemes előre kiszámolni, hogy a család számára valóban előnyös-e.
A szülői szabadság több olyan pozitívummal rendelkezik, amely miatt sok család számára hasznos lehet. Segítséget nyújthat például: a bölcsődei vagy óvodai beszoktatás időszakában, váratlan családi élethelyzetek kezelésében, a munka és a családi élet összehangolásában. További előny, hogy a szülői szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, így erre az időszakra is halmozódik a rendes szabadság, emellett a munkavállalót a szülői szabadság ideje alatt abszolút felmondási tilalom is védi.
A szülői szabadság nem minden esetben jelent előnyt. Különösen körültekintően kell eljárni azoknak, akik a közeljövőben újabb gyermeket terveznek, mert a szülői szabadság bizonyos esetekben hatással lehet a későbbi ellátások alapjára. Adott esetben az álláskeresési járadék összegét is jelentősen ronthatja. Szintén fontos szempont, hogy a szülői szabadság pénzben nem váltható meg. Ha a munkavállaló nem veszi igénybe a gyermek hároméves koráig, a jogosultság elveszik.
A szülői szabadság nem jár automatikusan, azt a munkavállalónak kell kérvényeznie a munkáltatótól. A kérelmet legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt szükséges benyújtani. Célszerű ezt írásban megtenni, hogy később egyértelműen igazolható legyen az igénylés időpontja és tartalma. A kérelemben érdemes megjelölni: a gyermek adatait, a szülői szabadság tervezett kezdő és befejező időpontját, azt, hogy a szabadságot milyen időtartamban kívánod igénybe venni. A munkáltató a szülői szabadság kiadását nem tagadhatja meg, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak és az igénylés megfelelően történt. A munkáltató a már megkezdett szülői szabadságot nem szakíthatja meg, és a munkavállalót nem hívhatja vissza annak időtartama alatt. ( Az egyes ágazati foglalkoztatási jogviszonyoknál eltérő szabályozásokkal lehet találkozni, amennyiben bizonytalan vagy jelentkezz konzultációra!)
Erre a kérdésre nincs minden család számára egyértelmű válasz. Van, akinek a szülői szabadság valódi segítséget jelent a gyermek hároméves koráig tartó időszakban. Mások számára azonban a rendkívül alacsony díjazás vagy a későbbi ellátásokra gyakorolt esetleges hatás miatt nem ez a legkedvezőbb megoldás. Mielőtt döntést hozol, érdemes átgondolni: milyen ellátásban részesülsz jelenleg, terveztek-e újabb gyermeket, mennyi szabadság áll rendelkezésedre, milyen anyagi következményekkel járna a szülői szabadság igénybevétele.
A szülői szabadság megfelelő élethelyzetben hasznos eszköz lehet, de csak akkor, ha a döntést teljes körű információk birtokában hozod meg. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a saját helyzetedben megéri-e igénybe venni, érdemes előzetesen utánaszámolni a várható következményeknek, mert akár több százezer forintos különbséget is jelenthet egy rosszul időzített döntés.
